introduction Sambucus Wetland Visitor Center, Budakeszi, Hungary

Wetland Habitat Conservation Initiative



A terület
 
- leírása

Domborzat
 
A Budakeszi árok (vagy Bodzás árok) vízgyűjtő területe a Budakeszitől északra elterülő hegyek déli lejtői, nyugat felé egyrészt a Telki - másrészt a Páty irányába húzódó völgyek, kelet felől a János hegytől dél felé húzódó hegyek nyugati lejtői. A felszíni vizek ezekről a részben karsztos, részben konglomerát illetve löszös területekről a Farkashegyi repülőtér és a Csíki hegyek között elterülő völgyben gyűlnek össze és innen vezetődnek át Budaörs irányába.
 
Budakeszi város jelenlegi csapadékvíz elvezetési rendszerében a csapadék egy része a kommunális csatornahálózatba került bevezetésre. Ez a rendszer a jelenleg működő szennyvíztisztító üzemet terheli, illetve a Budakeszi árok természetes vízutánpótlását szennyezi. A természetes lefolyású árkokban elvezetődő vízmennyiség így nem képes fenntartani az árok folyamatos vízellátását.
 
Az árok egy szakaszán az eredeti patakmeder a feltöltődések miatt állandó változásban volt, amíg a vízművek ki nem alakított egy mesterséges árkot. Ezt követően a patakmeder mellett elterülő nedves, mocsaras rét is száradásnak indult.
 

Tulajdonviszonyok
 
Az árok környéke magánkézben lévő, mezőgazdasági besorolású terület. A kisebb parcellákat kárpótoltaknak osztották szét, jelenleg száznál több tulajdonos birtokolja a területet.
 

jogi helyzet§ 2012 §

- fenyegetettsége

Urbánus hulladék
 
A területet a környék lakosai az évek során mindenfajta hulladék lerakására használták, a háztartási szeméttől kezdve az építési törmelékig. A szennyezés jelenleg a patak hordaléklerakó hatása miatt, egyes helyeken 70-120 cm mélyen is megtalálható a talajban, de a felszín közelében és a felszínen is. Ez jellemzően majdnem a patak teljes hosszát érintő probléma.

 
Szennyvíz
 
A szennyvíz által szállított üledék illetve a különféle szennyező anyagok, a természetes tisztulási folyamatok számára kedvezőtlen körülmények között, a mesterségesen kialakított árokban közvetlenül átvezetésre kerülnek Budaörs területére. A természetes csapadékvíz hiánya, valamint a patak életéhez szükséges természetes körülmények megváltoztatása a vízfolyás élővíz jellegét egészében megszüntették.

 
Mezőgazdaság és állattartás
 
A terület közelében szőlőtermesztés illetve gyümölcsösök, helyenként egyéb mezőgazdasági termények szántóföldi termesztése folyt, illetve jelenleg is - bár kisebb mértékben - folyik. A környéken állattartás is zajlik illetve egy lovarda is működik. Az állattartás, a szabadon hagyott állatok legelése sok kárt okoz a patakpartot övező bodzabokrokban és lágyszárúakban és állandó zavarást is jelent. A nedves rét egy részét is művelik, mivel az egész völgykatlan mezőgazdasági besorolású terület.

 
Vízügyi tevékenység
 
A patakmeder vízügyi szabályozása és bolygatása nem csupán az élő víz és a nedves rét pusztulását idézi elő, hanem a munkagépek használata során a bodzabokrok és a növényzet is kipusztításra kerül. Az árokból kiemelt föld fölhalmozása a patakparton, a talaj bolygatásával szintén az eredeti növényzet kipusztulását vonja maga után.

 
Tulajdonosi és önkormányzati érdekek
 
A tulajdonosok kárpótlásként jutottak földterületeikhez. Az ő jogos érdekük természetesen a telkek minél jobb áron történő eladása vagy hasznosítása.
Az önkormányzat számára a terület hasznosítása jelenleg nem lehetséges lévén, hogy árvízvédelmi területként nem bolygatható. Ezért az önkormányzat kimondott és kimondatlan érdeke, hogy a völgy vizes élőhely illetve felszíni vízelvezető szerepe megszűntével átminősíthetővé váljon és értékesíthető legyen. Ennek nem mond ellent az a tény sem, hogy az árok felső 600 m-es szakasza helyi védettséget élvez. A helyi védettségre okot adó szempontok felszámolása indirekt módon folyamatosan zajlik. Ékes bizonyítéka ennek, hogy semmilyen konkrét védelmi intézkedést nem kezdeményez és nem is támogat az önkormányzat, valamint a helyi-védettségi határozat mellé nem készítették el a törvényben előírt kezelési tervet sem. Éppígy nem készült terv a védett területtel kapcsolatos vízutánpótlási, rehabilitációs feladatokról, noha a védett szakasz a jelenlegi, éppen felszámolás alatt álló szennyvíztisztító üzem közvetlen szomszédságában van melynek megszűnése közvetlen hatással lesz a patakra - amiként az újonnan létesítendő víztisztító üzemmel kapcsolatos tervek sem tartalmazzák a védett területre vonatkozó intézkedéseket.
 
problémák a víztisztító üzemmel
 

- védelmére okot adó szempontok

Ökológiai szempontok
 
A völgy, egész hosszában, tudományosan igazoltan ökológiai zöldfolyosóként működik. Vonuló madarak számára jelent pihenő és táplálkozó helyet és ebből eredően kiemelten fontos élőhely. A patak egy szakasza nedves, mocsaras réten folyik keresztül, amely, mint vizes élőhely, ex lege védett területnek minősül. A természetvédelem szempontjából legfontosabb a terület zöld folyosó jellege mellett, vizes élőhely mivolta. Ez az állapot a környéken megtalálható élő vizek (pl. Nádas tó) kiszáradásának természetes folyamatával párhuzamosan itt is kimutathatóan változásnak indult. A nagyobb térségben is megfigyelhető, éghajlati jellegű fokozódó szárazság mellett, a Budakeszi árok vízutánpótlásának megszűnését a mesterséges beavatkozás is gyorsította.

 
A helyi és az ex lege védettség fenyegetettsége
 
A felszíni vizek csatornahálózatba bevezetése, az utóbbi évek száraz időjárása illetve a patakmeder mesterséges alakítása mind a természetes és eredeti vizes élőhely jelleg eltűnéséhez vezetett. A közvetlen beavatkozásra a terület megőrzése érdekében éppen az szolgáltat okot, hogy a terület közvetlen és közvetett fenyegetésnek egyaránt folyamatosan ki van téve. Ide sorolható a mezőgazdasági tevékenység illetve az állattartás, nem kisebb mértékben a jelentős hulladéklerakás által okozott és a szennyvízelvezetésből fakadó szennyezés és a korábban felsorolt szárasztási folyamatok mellett az önkormányzat illetve a tulajdonosok érdeke, ami a terület gazdasági hasznosítása volna. A természeti értékek ilyen arányú és ütemű pusztulása mellett a beépítésnek nem marad más akadálya, mint a terület bolygathatatlanságát megállapító, vízügyi hatóságok által kiadott árvízvédelmi-területi minősítés, amely mellett (akár védett akár nem illetve akármilyen rendezési tervet készítene is az önkormányzat) a terület továbbra sem lesz beépíthető.
 
 

A természetvédelem és a hasznosítás érdekeinek összehangolása

A "wetland center" logikai elve
 
Megőrizve a területre vonatkozó bolygathatatlanság szabályát, ugyanakkor a tulajdonosok és az önkormányzat érdekeit figyelembe véve megvalósítható a természetvédelmi szempont és érvényesíthető az ex lege védettség is. Erre a "wetland center" rendszere szolgáltat megoldást, amely egy ökoturisztikai vállalkozás létrehozásával és működtetésével teremti elő a terület ökológiai szerepének fenntartásához szükséges intézkedések és a saját költségeit.

>> részletes tervek és tervvázlatok

Budakeszi földek

Budakeszi földterületei, mezőgazdasági területei, eladó ingatlanjai között ez a völgy a legkevésbé jól értékesíthető. A környék hasonló mezőgazdasági telkei ugyanis nem az árvízvédelmi területre esnek. Budakeszi üzleti vállalkozás ha ezen a területen létesül, akkor valamilyen módon azt az elvet kell megvalósítania, amelyet itt felvázoltunk, azaz a telkek hasznosítása kapcsán be kell tartania a beépíthetetlenség szabályát és nem sértheti meg az ex lege védett terület oltalmi státuszát sem.
 
Erre leginkább akkor van esély, ha valaki mezőgazdasági használatra vásárolja meg a földeket. Ezzel kapcsolatban azonban utalok a jelenlegi tulajdonosok eddigi tapasztalataira, melyek itt olvashatóak: Kárpótoltak Egyesülete, Budakeszi

Vállalkozás, földvásárlás, zöldmezős beruházás, ingatlanfejlesztés Budakeszi térségében, illetve olyan befektető, aki földet, ingatlant, mezőgazdasági területet vásárolna, nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ez a terület lényegesen más elbírálás alá esik a többi Budakeszi telekhez viszonyítva.
Csak remélni tudjuk egyelőre, hogy az önkormányzat nem "feledkezik meg" a területfejlesztési, városépítési, modernizációs tervei közepette arról, hogy mekkora kinccsel rendelkezik és talán természetvédelmi szemlélet is érvényre jut majd a település hosszú távú fejlesztése kapcsán zajló egyeztetések során.
 
 
 


leírás

/ 2